Szóval részt akarsz venni egy Field Trial versenyen a kutyáddal?

2019.04.01

Mielőtt szettereddel vagy pointereddel Field Trial-re adnád a fejed, tisztában kell lenned azokkal a különböző típusokat, amelyek sajnálatos módon a fajtáinkban jelen vannak.

Minden szetter változatnál (és a pointereknél is, csak náluk kisebb mértékben) van kifejezett munka és kifejezett kiállítási típus. Ennél a két fő típusnál is megtalálhatók a különböző "irányzatok". A legfontosabb, hogy a munka típusú szetterek és pointerek általában kisebbek, könnyebbek (hogy a versenyeken gyorsabbak legyenek), mint a kiállítási típusú fajtatársaik.

Mielőtt szettert vásárolnál el kell döntened, hogy munka vagy kiállítási vonalból szeretnél-e kutyát. Utópisztikus azt gondolni, hogy a te kutyád lesz mindkét típus kiemelkedő győztese. Vannak persze olyan munka típusú szetterek, amelyek győztes címeket szereznek a kutyakiállításokon és vannak olyan kiállítási típusú szetterek, amelyek képesek field trialeken győzni, de sajnos az igazi "kettős célú" szetter még nem született meg.

Amennyiben a kiállítási típusú szetteredet munka versenyekre szeretnék felkészíteni, akkor van némi munkád ezzel.. A legjobb a kutyát mielőbb megismertetni a vaddal (lehetőség szerint 3 - 4 hónapos korában). Csak hagyd, hogy megtalálja vadat, majd amikor rábukkant, jól dicsérjük meg. Légy óvatos! Ne hagyd, hogy a kutya rátámadjon a vadra! Ez rossz szokás, amelyet később, idősebb életkorban nagyon nehéz korrigálni.

Az alapvető engedelmességet is meg kell tanítanod. Amikor kutyád egy mezőn száguld keresztül, képesnek kell lenned bármikor visszahívni. Legjobb erre a célra sípot, mint a hangodat használni.

a kép illusztráció
a kép illusztráció

Amikor kutyád már elég engedelmes és érti a "keresd" szó jelentését, hozzá kezdhetsz az igazi kiképzéshez (7 - 8 hónapos kora körül.) Hagyd, hogy kutyád fusson a mezőn és próbáld meg széllel szemben mozgását balról jobbra irányítani. Amikor ezt már igazán jól csinálja, akkor megpróbálkozhatsz olyan mezőn gyakorolni, ahol vad is van. Amikor a kutyád vadat talál, észreveszed abból, hogy keresése (balról jobbra történő futása) lerövidül, végül megállja a vadat. Ekkor szaladj a kutyádhoz és nagyon dicsérd meg, majd a kutyáddal együtt indulj el a vad irányába. Amikor a vad felreppen, adj le egy lövést (riasztó pisztollyal). És az volt az elvégzendő munka!

Természetesen ez egy ideális, mezőn történő vadmegállás bemutatása volt. Nagyon gyakran váratlan körülmények tehetik tönkre a munkát, a madár nem akar felreppeni, a kutyád nem várja meg, hogy odaérj hozzá, stb. Csak a rendszeres gyakorlás képes ezen változtatni.

Sajnos nincs mindig lehetőség arra, hogy kutyádat egy tágas mezőn képezd, együtt kell tehát működnöd más vadászkutya tulajdonosokkal is, hogy megfelelő területet találjatok.

És most magáról a versenyről. Több fajta F.C.I. verseny létezik szetterek számára. Ezeket a versenyeket tavaszi, nyári, őszi és téli versenyekre osztják. A tavasszal rendezett versenyeken a vadmegállást produkáló fajtáknak (FCI VII. fajtacsoportjába tartozó kutyák) nem kell apportírozniuk. A nyáron, ősszel és télen megrendezett versenyeknél ez a verseny fajtájától függ. A tavaszi versenyek két nagy csoportja az angol vizslák nagy mezei versenye (Grande Quête) és a "Francia típusú verseny" (Quête à la Française) - nevezik még nagy hajtásnak, angol versenynek vagy francia típusú hajtásnak is. A nagy mezei versenyt (Grande Quête) szettereknek és pointereknek rendezik. Rendszerint ezekre a versenyekre a field trialeken résztvevő kutyákat nevezik. Ezen típusú versenyen három bíró bírál, az egyénileg vagy párban indított kutyák maximum 15 percig tartó mezei futamát bírálják. A kutyák jobbra és balra is kétszáz - háromszáz méteres távolságban keresnek. Ezért van szükség három bíróra, egy bíró képtelen lenne megfigyelni mi is zajlik tőle háromszáz méterre. A páros versenyeknél (tehát egyszerre két kutya fut) a két kutyának tiszteletben kell tartania egymás munkáját. Ez azt jelenti, hogy amikor az egyik kutya vadat áll, a másik nem zavarhatja a munkáját és a legjobb az, ha az első kutya mögött megáll és annak szekundál.

Azonban, ahogy elmondtam, a nagy mezei versenyen csak igazi field trial kutyák futnak és igen gyakran professzionális vezetők vezetik őket.

Tavasszal szintén megrendezik a "Francia típusú versenyt". Ezek a versenyek nyitva állnak minden kutya számára (a rendező klubok döntése függvényében, mivel felmerülhetnek bizonyos korlátozások is). Ezeken a versenyeken egy bíró bírál és a kutyák nem keresnek nagy távolságban. A verseny többi része egyezik az fent említett versenyével. A kutyák a területet lekeresve vadat keresnek és ha megtalálják, akkor azt megállják. A kutya vezetője a kutyájához megy és együtt zavarják fel a vadat.

Az FCI szabályzat szerint nagyon fontos, hogy a szetterek és pointerek csak szárnyas vadra (madarakra!!) dolgozhatnak, a többi vadmegállást produkáló kutya (mint német vizslák, magyar vizslák, Épagneul breton,....) bármilyen vadra, nyúlra is vadászhatnak! A nem nyúltiszta szettert vagy pointert kizárják!

Mindazonáltal vannak olyan országok, ahol saját szabályzat alapján a szetterek és pointerek más vadra is dolgozhatnak (pld. Németország).

Az országok szerinti előírások függvényében a vad vonatkozásában versenyek korlátozottak lehetnek bármely évszakban.

Nyáron úgynevezett "nyári versenyeket" rendeznek. Ezek a versenyek vagy a tavaszi versenyekkel egyenértékűek (tehát apportírozás nélküliek) vagy az őszi versenyekkel egyenrangúak (apportírozással.

Alapjaikban megegyeznek a tavaszi versenyekével.

A tavaszi és nyári versenyeket általában "nem fedett" területen rendezik, tehát a területen nincs talajtakaró növényzet. Ősszel viszont a versenyeket rendszerint cékla földeken szervezik. Az ősszel rendezett versenyek majdnem mindig gyakorlati vadász versenyek.

Igen gyakran a felosztás "összes fajta", "minden kontinentális fajta" "vagy minden angol fajta" (tehát szetterek és pointerek).

Amennyiben olyan őszi versenyt rendeznek, amelyen kontinentális vizslák futnak (tehát összes fajta vagy kontinentális fajták), akkor az apportírozás kötelező. Amennyiben angol típusú versenyt rendeznek, akkor a szervező bizottság dönt arról, hogy a versenyen az apportírozás kötelező-e.

Eltekintve a "nyitott versenyektől", ahol a versenyen bárki részt vehet, bizonyos országok rendeznek "amatőr versenyeket" is. Ezeket a versenyeket kifejezetten kezdőknek szervezik és azoknak a kutyatulajdonosoknak, akiknek kiállítási típusú kutyája van és nemzeti vagy nemzetközi címekhez szeretnék kvalifikálni a kutyájukat. Ezekre a versenyekre ugyanazon szabályok vonatkoznak, de az elbírálás nem annyira szigorú, mint a nyílt versenyeken.

Az amatőr versenyeken a kutyákat nem zárják ki, ha kisebb hibát elkövetnek. Általában kifutják a teljes 15 perces idejüket és ha vadat állnak, akkor a végső helyezésnél ezt beszámítják (akkor is, ha olyan kisebb hibákat elkövetett, amelyekért egy nyílt versenyen a kutyát kizárnák). Az amatőr versenyek szabályai országonként eltérnek, de általában a kutyát nem vezetheti professzionális vezető, vagy a tulajdonosa vagy a tenyésztője vezeti és ha a kutya már helyezést ért el egy nyílt versenyen, akkor ismét nem indulhat amatőr versenyen. Ha egy kutya amatőr versenyen CAC címet szerzett, akkor a további amatőr versenyeken sem vehet már részt.

Remélem, hogy sikerült megvilágítanom, hogy szetterinknek és pointereinknek hogyan kell velük született képességeiket bemutatniuk. Nagy Britanniában a szettereknek és pointereknek rendezett versenyeken soha nem kell apportírozniuk és ezeket rendszerint lápos területen rendezik.

Ha valaha lehetőséged nyílik arra, hogy megnézz egy angol vizslát munka közben, akkor ne mulaszd el megragadni az alkalmat hogy élvezd annak látványát, fajtáink hogy mutatják be velük született képességeiket saját természetes közegükben.

Sok sikert!

A szerző: Leen Van Genechten (FCI küllembíró) hozzájárulásával közreadva

(fordította: Mód Éva)