Szopornyica

2019.04.04

A szopornyica egy vírus okozta betegség. A kórokozó a paramyxovírusokhoz tartozik, kutyákat és számos más fajt is megbetegít (farkas, róka, sakál, görény, oroszlán, fóka, medve, mosómedve stb.). A paramyxovírusok ún. burkos vírusok, ez elsőre úgy hangzik, mintha ellenállóbbak lennének, mint a nem burkos társaik, de szerencsénkre épp az ellenkezője igaz: a környezetbe kikerülve órákon belül inaktiválódnak. A szopornyica vírusa beszáradt váladékokban a környezetben is megőrizheti fertőzőképességét, de csak napokig - ellentétben a parvovírussal, ami akár 5 évig fertőzőképes marad a talajban is. Miért fontos ezt tudni? Mert így megérthetjük, hogy miért elsősorban menhelyeken, vagy olyan helyeken ütheti fel a fejét járvány, ahol tömegesen vannak kutyák. Azért, mert a fertőzési forrás elsősorban a beteg kutya váladéka - tüsszentéssel, köhögéssel cseppfertőzés formájában kenhetik át egymásra a vírust. Ez magyarázza nagy "ragályozóképességét" is, mivel a cseppfertőzések rendszerint gyorsan terjednek. A vírus a vizeletben is megjelenik, tehát ha felnyalja a kutya a beteg társa vizeletét, úgy is elkaphatja, de nem ez a jellemző fertőződési mód.

Az is szerencsés a szopornyicavírussal kapcsolatban, hogy igen érzékeny a környezeti hatásokra - a napfény (UV), a savas vagy lúgos kémhatás, vagy a magas hőmérséklet hamar elpusztítja. Emiatt a hagyományos fertőtlenítőszerekkel megbízhatóan elpusztítható.

Döntően 1 évesnél fiatalabb kutyák betegsége, de idősebb kutyák is megbetegedhetnek (akár akkor is, ha már kölyökkorban oltva voltak szopornyica ellen, de az utolsó oltás óta eltelt több, mint egy év). Elsősorban nagyvárosokban lobbannak fel időnként járványok.

A betegség lappangási ideje 3 nap - 1 hét (de ritkán 3 hétig is tarthat). Mit jelent ez? Azt, hogy ha a vírus bekerül egy kutya szervezetébe, a szervezete ellenállóképességétől függően lehet, hogy ennyi ideig egyáltalán nem is mutat tünetet. Különösen veszélyes a dologban, hogy ez idő alatt viszont már ürítheti a vírust a megfertőződőtt állat.

Tünetek

Forrás: wikipedia.org
Forrás: wikipedia.org

A betegségre jellemző a magas láz, a szem és az orr váladékozása, légzőszervi tünetek (tüsszögés, köhögés), hányás, levertség, étvágytalanság. Az akut szakaszt átvészelő állatokon esetenként később megjelenhetnek idegrendszeri- (rángógörcsök), bőrtünetek (talppárnák megkeményedése, orrtükör elszarusodása), valamint a vemhesen fertőződő szukák kölykeiben a fogzománc károsodása.

Sajnos előfordulhat, hogy olyan kutyák, amelyek oltva voltak korábban, nem tipikus tüneteket mutatnak - pl. véres hasmenés, bágyadtság láz nélkül. Ez megnehezíti a diagnózis felállítását.

Véd-e a védőoltás?

A természetben előfordulhat bármikor, hogy egy olyan új (ún. "mutáns") vírustörzs jelenik meg, amire az addig használt vakcinák (oltóanyagok) nem biztosítanak megfelelő védelmet. Ezt azonban nem lehet biztosra tudni csak abból kiindulva, hogy oltott állatok is megbetegszenek egy járvány során. Ugyanis a védőoltás csak akkor biztosít megfelelő védelmet, ha a szervezet megfelelő immunállapotban kapta meg. Ezért nem oltunk olyan kutyát, amelyiknél felmerül, hogy esetleg bármilyen (akár más) betegség terheli épp a szervezetét. Illetve ezért célszerű parazitairtást is végezni még az oltás előtt (bolhairtás, féreghajtás megfelelő készítményekkel). Így fordulhat elő tehát, hogy olyan kutya, amelyik oltva volt, mégis elkapja a betegséget - és ez nem az oltóanyag hibája. Ez minden olyan kórra igaz egyébként, ami ellen oltunk. Persze ha az oltóanyagot nem megfelelően tárolták a beadásig, vagy pl. lejárt, akkor az nyilván nem fog megfelelő védettséget biztosítani.

A másik fontos dolog, amit tudni kell - itt már konkrétan a szopornyicáról -, hogy a védőoltás azt nem akadályozza meg, hogy az oltott kutya megfertőződjön. Azt akadályozza meg, hogy a betegség meg tudjon eredni. Régi felmérésekkel igazolták, hogy a városi kutyák több, mint fele (!) kapja el a fertőzést egy éves koráig. Az tehát, hogy átesik-e egy kutya a fertőzésen, vagy hogy megbetegszik tőle, két külön dolog. Sok kutya enyhe tünetekkel - pl. pár napos hőemelkedés, vagy még ez se - át is vészeli a fertőzést, amivel tartós védettséget szerez.

Az tehát, hogy új vírus jelent-e meg, csak úgy igazolható, hogy beazonosítják a beteg kutyából származó vírust - ez nem egy egyszerű vizsgálat. De ha új a vírus, akkor is valószínű, hogy az eddigi védőoltások valamilyen mértékben védik az állatot, mert az új vírus is egy régiből származik valamilyen mutáció folytán.

Védekezés

A megbetegedést megelőzni a következő lépésekkel tanácsos:

Kölyökkutyákat
2 hetes koruktól két hetente féreghajtani kell megfelelő készítménnyel (ez a megfelelő immunstátusz kialakítása miatt fontos). 6-8 hetes koruktól el kell kezdeni oltatni őket. A mi protokollunk szerint parvo, kombinált, parvo, kombinált, végül veszettség elleni oltással két hetes időközökben. Az oltások után kb. 5 napig még védtelenebb a szervezetük, mint előtte, hiszen ilyenkor dolgozza ki a megfelelő ellenanyagokat, tehát ezt is érdemes figyelembe venni. Amíg az első 4 oltást nem kapták meg (+a 4. után 5 nap legalább), nem szabad őket utcára vagy kutyás közösségekbe vinni. Rendelőbe is célszerű ölben hozni, ha a méretei engedik (ha nem, akkor háznál is lehet oltatni). Mi fél év múlva, amikor ismételjük a veszettség elleni oltást (ez kötelező), két hétre rá megismételjük a kombináltat is. Innentől pedig évente oltunk kombinálttal is.

Felnőtt, talált kutya
Ilyen esetben nem vagyunk tisztában az oltási előzményekkel, ezért úgy tekintjük, mintha nem lett volna oltva az állat. Két hét karantén (ne érintkezzen más kutyával - a másik kutya érdekében is), parazitairtás javasolt a megtalálás után, majd veszettség (ez kötelező), két hétre rá kombinált, 3 hétre rá kombinált ismétlő, és innentől ugyanúgy tovább, mint a kölyköknél.

Felnőtt, ismert oltási státuszú kutya, amikor járvány van
Nem kell feltétlenül rohanni újra oltatni a kutyát kombinált oltással, érdemes inkább olyan vérvizsgálatot végeztetni, ahol meg tudják mondani, mennyi ellenanyag van a vérében. A fent leírt okokból - az oltásokra adott válaszreakciók egyediek!! - ettől az információtól nyugodtabban alhatunk, mint önmagában attól, hogy újraoltattuk esetleg a javasolt határidőn belül. De az is jó megoldás, hogy valaki beoltatja a kutyáját, és utána két hétre rá ellenőrizteti az ellenanyagszintet a vérben.
Ha a kutyánk évek óta nem kapott kombinált oltást, csak veszettséget, akkor legalább kétszer érdemes adatni neki 3 hét különbséggel kombinált oltást, majd innentől évente.

Kezelés

Ha a kutya megbetegedett, kétféle úton indul a kezelés. Az egyik a tüneti - lázcsillapítás, másodlagos fertőzések megelőzése/kezelése, szem- és légzőszervi tünetek kezelése, hasmenés csillapítása. A másik pedig a vírus elleni fellépés - szérum, immunrendszer támogatása. A szérum olyan "oltás", ami már kész ellenanyagokat tartalmaz. Ha tehát valahol megbetegszik egy kutya, akkor érdemes neki is és a környezetében lévő többi kutyának is beadatni szérumot. Megelőzésképpen azonban nem érdemes, mert nem tart sokáig a védőhatása.

írta: Dr. Demjén Zsófia
állatorvos

Jelen írás szakmai tartalmát ellenőrizte dr. Rusvai Miklós, az MTA doktora, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi tanára