Kötőhártya-gyulladás és szemférgesség

2019.03.30

A kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya megbetegedése a kutyák és macskák egyik leggyakoribb szembetegsége. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, mely a szaruhártya kivételével az egész szemen a legelső védelmi vonalat jelenti a külvilág felé. Ez borítja a szem fehérjét (sclera), a szemhéjak belső felszínét és az állatokban gyakran megtalálható harmadik szemhéj, vagy pislogóhártya mindkét felületét. A kötőhártya állományában nagyon sok olyan sejt található, amely az immunrendszer része, és melyeknek a feladata a szem mélyebb szöveteinek védelme.

A kötőhártya-gyulladás okai és tünetei

Ha a kötőhártyát valamilyen károsító hatás éri, a védekezésért felelős sejtek, szövetek aktivizálódnak, a kötőhártya begyullad (conjunctivitis). Ez a gyulladás általában kedvező a szervezet számára, hiszen segít legyőzni a károsító okot (pl vírust, baktériumot, stb), éppen ezért nem szabad a gyulladást önállóan csillapítani, anélkül, hogy a kiváltó okot megtalálnánk, és kezelnénk, hiszen ezzel pont az esetleges kórokozók elterjedését segítenénk elő (hasonló ez a láz csillapításához). Ez alól kivételt jelent, ha a gyulladás túlzott mértéket ölt, amely már önmagában káros lenne a szemre, illetve ha a kiváltó ok pont az immunrendszer kóros túlműködése pl. allergia, vagy autoimmun folyamat esetén. Ilyenkor az állatorvos önmagában is írhat fel gyulladáscsökkentő szemcseppeket, szemkenőcsöket.

Herpesz vírus okozta kötőhárgya-gyulladás

A kötőhártya gyulladásának kiváltásáért felelős tényezőket praktikusan fertőző és nem fertőző kórokokra oszthatjuk. Fertőző kórokozók lehetnek vírusok (pl. macska herpesz vírus), baktériumok, gombák, esetleg paraziták.

Szárazszem kutyánál
Szárazszem kutyánál

A nem fertőző okok között vezető szerepet tölt be a mennyiségileg, vagy minőségileg elégtelen könnytermelés (száraz szem betegség), de bármilyen a szemet irritáló tényező (por, szél, füst, vegyi anyag, sampon stb) kiválthatja a kötőhártya gyulladását.

Nem ritka, hogy valamilyen mechanikai hatás okozza a megbetegedést. Ez a mechanikai hatás lehet kívülről érkező idegentest, pl. szembe került toklász vagy fémforgács, esetleg a szemet ért trauma, valamint a szemen belül is keletkezhet (pl: befele forduló szemhéj, vagy rendellenes szempilla stb.). Számos más szembetegség esetén is kialakul másodlagosan a kötőhártya gyulladása, ilyen lehet pl. a szaruhártya fekély, vagy a belső szemgyulladás. Sajátos helyet foglalnak el a kötőhártya-gyulladás oktanában az allergiás folyamatok, amikor is nem valamilyen fokozott hatás éri a szemet, hanem egy átlagos körülmények között is meglévő tényezőre (pl.: virágpor) adott kórosan erős válasz felelős a tünetek kialakulásáért. Hasonló folyamat zajlik bizonyos autoimmun szembetegségek esetében is, amikor a saját immunrendszer támadja a szem valamely szövetét.

Kötőhártya-gyulladás esetén az állat kötőhártyája duzzadt, kipirult, a szem általában váladékozik. Ez a váladék, fölég kezdetben lehet tiszta, könnyszerű, de nem ritkán előbb-utóbb hurutossá, gennyessé válik. Szárazszem-betegség (keratoconjunctivitis sicca) esetén jellemzően tapadós, száraz váladékot fedezhet fel az állatorvos a kutya, vagy ritkábban a macska kötőhártyájának felületét. A gyulladás fájdalmas lehet az állatnak, ezért gyakran hunyorognak, szemhéjuk görcsösen befelé fordul (blepharospasmus), és kerülik a fényt. Idült esetben a fokozott immun-stimuláció miatt apró nyiroktüszők észlelhetőek a kötőhártya felületén. Ha a gyulladás a szemhéjak bőrére is ráterjed, a szőr kihullik, a bőr kipirult, váladékozik, duzzadt, ebben az esetben blepharitis-ről beszélünk.

A kötőhártya gyulladás kezelése

A kötőhártya-gyulladás kezelése két részből áll, az egyik a kiváltó ok megtalálása, és lehetőség szerinti megszüntetése, a másik pedig a tünetek csillapítása. Mint a legtöbb betegségnél, az állatorvos legfontosabb feladata, hogy megtalálja a kiváltó okot, míg ezt nem tesszük meg, végleges gyógyulásban nem reménykedhetünk. A kiváltó ok kötőhártya gyulladás esetében lehet azonnal szembetűnő (pl. befele forduló szemhéj), de a legtöbb esetben egy egyszerű vizsgálattal nem diagnosztizálható, és kiegészítő vizsgálatokat kell igénybe vennünk a pontos diagnózis felállításához. Ilyen vizsgálat lehet pl. a könnytermelés mérése, a kötőhártyáról vett minta citológiai vagy mikrobiológiai vizsgálata, kötőhártya egy kis darabjának kimetszése szövettani vizsgálatra, allergiateszt stb.

A kezelés másik része a másodlagos bakteriális fertőzések megszüntetése(általában antibiotikumos szemcseppel, szemkenőccsel), illetve a gyulladás és a fájdalom csillapítása gyulladáscsökkentő szemészeti készítményekkel. Ha a betegség az állat számára fájdalmas, vagy viszket, az állatorvos javasolhatja a védőgallér viselését, hogy a kutya vagy macska ne okozzon önmagának sérüléseket a szem dörzsölésével.

Ha az alapvető kórokot sikerül kezelnünk, a kötőhártya gyulladása általában tökéletesen, nyom nélkül gyógyul. Fontos, hogy enyhe esetben is forduljanak kedvencükkel azonnal szemész állatorvoshoz, mert a kezelés hiánya, vagy a nem megfelelő kezelés akár komoly károsodásokhoz is vezethet.


Szemférgesség a kutyáknál

Forrás: allatorvos.net
Forrás: allatorvos.net

A thelaziózis olyan szemféregfertőzés, melyet a Thelazia fonálféregfajok, ezen belül Európában az úgynevezett Thelazia callipaeda szemféreg okoz. Kb. 12-18 mm nagyságú, vékony szürkésfehér színű parazita (apró tésztaszerű).

Társállatoknál, elsősorban kutyáknál okoz szemférgességet, de elszórtan macskáknál is előfordul, igaz, ritkábban, ami a macskák tisztálkodási szokásaival magyarázható. Ezenkívül vadon élő állatoknál (róka, farkas, vadmacska, aranysakál, nyest, mosómedve, hiúz, európai vadnyúl, mezei nyúl) illetve ritkán embernél is előfordulhat. Az első európai esetet Olaszországban jegyezték 1989-ben, azonban az elmúlt évtizedekben egyre növekvő mértékben jelentkezett számos más európai országban is (Belgium, Svájc, Franciaország, Németország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Románia stb.). Magyarországon az első esetet 2014-ben jelentették, azonban évről évre egyre több a szemférges megbetegedés. Sajnos, a 2018-as évben jelentős mértékben megnőtt a fertőzött esetek száma, a nyári-őszi hónapokban a szakrendelések során egyre több kutyathelaziózis fordult elő.

A thelaziózis első számú vektora/köztigazdája Európában a gyümölcslégy (Phortica variegata), mely elsősorban erdős vidékeken fordul elő. Amikor a légy a célállat könnyéből táplálkozik, akkor jutnak a paraziták az állat szemére. Jellemzően a pislogóhártya bulbaris felszínén bújnak meg, esetenként akár szabad szemmel is észlelhetők a kötőhártyán vagy a szemfelszínen.

Tünetek
A legfőbb szemtünetek, melyeket tapasztalunk: conjunctivitis (kötőhártya-gyulladás), könnyezés, mérsékelt fokú váladékozás, pislogóhártya-előesés, ritkán keratitis (szaruhártya-gyulladás). A harmadik szemhéj belső felszíne általában jelentősen megvastagodott, kipirult, egyenetlen felszínű. A kellemetlen érzés sok esetben diszkrét, sokszor az állat hetekig, vagy akár hónapokig is együtt él a szemférgességgel.

Kezelése
A vizsgálat során érdemes helyi érzéstelenítőt cseppenteni a szembe, ilyenkor gyakran a pislogóhártya alól előbújnak a thelaziák, de a pislogóhártya bulbáris felszínét mindig meg kell tekinteni annak elemelésével. Gyakori, hogy a panaszmentes szem pislogóhártyája alatt is megbújik néhány parazita, így minden esetben mindkét szem alapos vizsgálata javasolt. A kezelés legfontosabb lépése a szemférgek mechanikai eltávolítása. A teljes siker érdekben általában bódítás szükséges, de nyugodt állatok esetében éberen, helyi érzéstelenítés mellett is elvégezhető. A pislogóhártyát óvatosan elemelve, fiziológiás sóoldattal való alapos öblítést követően csipesszel vagy vattapálcával el kell távolítani a férgeket. Ezt követően helyileg nem-szteroid gyulladáscsökkentő szemcseppet, illetve valamilyen szemfelszínt védő szemgélt kell alkalmazni. Szükséges a parazitaellenes szisztémás kezelés is, előtte azonban szív- és bőrféregszűrést kell elvégezni. Amennyiben a szűrési eredmény negatív, 4-6 hónapon át javasolt spot-on (Advocate) vagy tablettás (Milbemax, Milprazon) parazitaellenes készítmény használata. Egyes kutatások szerint az Advocate készítmény eredményesebbnek bizonyulhat.

Pálosi Csaba állatorvos