Gordon szetter, mint használati eb

2019.03.27

Azzal kezdem, amivel a "Gordonkedvelő" - júliusi számban - végezte: "Csak az a vizsla értékes, melynél a meghatározott feltételek megvannak és melyet a kinológia is nagynak nevez. Ez az angol vizsla, tehát az az eb, melynek orra utolérhetetlen és alkata a legjobb."
Elvitázhatatlan, hogy a legrégibb vadászeb a pointer, de azt is el kell ismerni, hogy a szetter jobban használati eb, mint amaz. Napjainkban agyondícsért német használati vizslát ennyire használativá egy jó csomó angol vér tette. Ez világos mindenki előtt; ezért lehet arra a következtetésre jutni, hogy a megfelelő nevelés mellett a szetter lesz az a fajta, amelyik majd legméltóbban fogja felvenni a használati jelzőt. Nem azért állítom ezt, hogy reklámot csináljak a szettereknek, hanem ezt a részrehajlatlan következtetés eredményeként állítom.
Én nem akceptálom azt a véleményt, hogy a pointer magas orr hordása miatt a "verloren apport"-ra való nevelésre nehéz volna; mert mindennek alapja a jó nevelés. A pointer is lehet jó "verloren apportőr", csak azzá kell nevelni. Azonban végtelen kellemetlen jelenség a pointernél az ő nagyfokú fázékonysága. Érthető tehát a tőle való idegenkedés, mivel emiatt őt, télen szobában vagy meleg istállóban kell tartanunk Kérdem, van-e mindenkinek meleg ló- vagy tehénistállója ? És vájjon szereti-e mindenki, ha vizsláját évenként 7-8 hónapon át a szobájában kell tartani ?
Ez volna azonban az ő fázékonyságának legkisebb kellemetlen része. Hol van még ehhez az esős őszi idő, a téli havas eső, vagy a korai
jeges víz a kacsázásnál? Ezekről nem is beszélhetünk, mert ő a meleg idő vizslája.
Ezek után önkéntelenül a szetter lép előtérbe. Ez is angol, tehát vére utolérhetetlen és melegebb takarója az idő viszontagságai ellen megvédi. Télen kint tartózkodhat a nyitott folyosón, csak egy darab rongy legyen alatta. Használható hideg, esős időben vagy jeges vízben, mert szőrzete ellentáll. Azon ellenvetésre pedig, hogy az Alföldön a nagy nyári melegben víz nélkül eltikkad, egyik jó tenyésztőnknél vizslái fotográfiái alatt látott felírással felelek ; amire ő hasonló megjegyzésemre büszkén mutatott: A vér az a nedv, ami csodát csinál. Azt hiszem, ennél szabatosabban, világosabban s röviden bár. de hogy mindent felöleljen, nem lehet. Hisz ez a felirat a korcs kutyának is odanyújtja az elismerés babérját, ha vére van, mert az csodát mivel! De hogy a csoda okvetlen bekövetkezzék minden egyednél, arra a tenyésztőnek kell vigyázni, mert hiába a jó produktum, sok tanulás, tapasztalás, széleslátás és anyagi áldozat gyümölcse. Nem kell tehát félni a szetternél a melegtől, csak vére legyen. Okszerű nevelés és tanítás mellett pedig épp olyan verloren apportőr, mint az a bizonyos német használati vizsla, amelynek a keresési módjánál a karakterisztikus jelleget, illetve a kellemet a pointer nagy csomó vére adta meg.

Miért ne találnánk fel akkor ugyanezt egy olyan angol fajtában, amely nem kevert s amelyben tisztán az a vér folyik, amelyik amazt is kiemelte a homályból és kedveké tette.
igen is megtaláljuk ezt a szetternél, de mivel háromféle szetter van, nézzük közelebbről, vájjon melyik az a faj, amelyik annak dacára, hogy angol, alkotásánál fogva leginkább "Gebrauchshund" lehet.
Megjel'enésre nézve tagadhatatlanul legelegánsabb az angol szetter. Szőrzete puha és selymes s egész alkotása, finomsága tisztán látható. Az ír szetter hasonló alkotású az angolhoz, de valamivel erősebb mindenben.
Végül a gordon szetter, ez a három szetter közül a legcsontosabb és legerősebb, anélkül, hogy nehéz volna. Roppant tanulékony, orra finom, fáradhatatlan és kitartó. Feje valamivel nagyobb és erősebb mint az angolé, de kifejezése azért kedves.
Gyengén hullámos s gyönyörűen fénylő fekete szinű szőre, mahagóni barna jelzésével valóban kellemes benyomást tesz az emberre s végtelen sok jó tulajdonsága mellett az ő pompás színezete gyönyörűség számba megy. Szőrzete a legerősebb s tömöttebb is s így a havas esőnek és jeges víznek legjobban ellentáll. Szívós természete is legjobban teszi őt alkalmassá az álta lános használatra.
Ezt mutatja különben az a magas szám, amellyel a müncheni májusi kiállításon képviselve volt. Itt ugyanis a pointer 16, angol szetter 6, ír szetter 7 és gordon szetterből 20 példány szerepelt.
Hála az égnek, gordonokból is van jó kezekben nálunk néhány príma példány.
Elsősorban említem fel a kiállításunkon szerepelt és első díjat nyert Tassát, mely Meitner Lajos tulajdonában van.
Másodsorban említem a Hollandiából importált Champ. Greenwood's Luce 734-et, mely Krómy János tulajdonában van Hódmezővásárhelyen. Ezen vizsla a többi között a következő kiállításokon szerepelt és díjaztatott:
I. Pr. Ik. Amsterdam 1907; II. Pr. Ok. Nymengen, Amsterdam, Rotterdam 1907 und 'Amsterdam 1909; I. Pr. Ok. und Championst Brüssel 1910; I. Pr. Ok. Amsterdam 1911; I. EPr. Ok. und Cham- pionot Hamburg 1911. Luce Belgium, Hollandia és Németország legjobb gordonszukája, sőt most már Ausztriában és Magyarországon is első, mivel nálunk van.

Igaz, hogy szív is kell egy minden tekintetben príma tenyészanyag beszerzéséhez szükséges összeg kiadásához; de nem kevesebb szakértelem egy kiváló egyed megválasztásához.
Luce fotográfiáját itt mutatom be, hogy az érdeklődők gyönyörködhessenek és láthassák, milyennek kell lenni egy szép
gordon-anyavizslának. itt van fej, nyak, váll, hát, mellkas, láb, zászló és minden; de mindenből elsőrangú rész. Azt hiszem a "Gordonkedvelő" is megtalálja itt a legjobb alkatot.
Több éve foglalkozik már Krómy János vizslatenyésztéssel s hogy mindezideig nyilvánosan nem esett róla szó, arra vezethető vissza, hogy eddig csak németországi klub tagja volt.
A közelmúltban történt látogatásomkor nem tudtam az ámulattól hova lenni, mikor gordonszettereit bemutatta.

Én tehát vadásztársaimnak óhajtottam szolgálatot tenni, mikor cikkem keretén belül ezen kiváló tenyésztőről is megemlékeztem. Szükségesnek láttam ezt annál inkább, mivel két jó tenyésztőnk hirdetéséből azok csüggedését látom.
Végül, hogy a legkellemesebbel végezzem, a gordon-szetter a legtanulékonyabb és legengedelmesebb vizslafajta.

Ki nem használt tüzesség a szukánál
Lehetnek igen fontos okok, pl. alkalmatlan évszak, betegség, alkalmas fedező kan hiánya, melyeknél fogva a fedeztetés nem lehet, ilyenkor a szuka tüzésségét kihasználatlanul hagyhatjuk elmúlni. A legszigorúbb felügyelet különösen szükséges, hogy esetleg valamely meg nem felelő eb hozzáférhetése távoltartassék. A szukát a tüzesség egész tartama alatt zárva kell tartani, mivel némelyik elszökik és napokon át kimarad, úgy hogy az ilyen kirándulás következményei csak később észlelhetők. Oly szukánál, mely már kölykezett, a tüzességet minden baj nélkül többször egymásután kihasználatlanul lehet elmúlni hagyni, míg az első fedeztetést nem szabad igen késői időpontra kitolni.

1914. Vadászat és Állatvilág című folyóiratában írta: Sigray László